Rottweilerben a finneknek van karakter tesztjük, azt
lefordítottam nehezen, meg volt másvalaki által le fordított nagyon régről. https://siroccorottweiler.hu/finn-karakterteszt/
Itt a linken le van írva mennyi mindent kell figyelni, amikor
a kutya jellemét, vérmérsékletét akarjuk értékelni.
https://siroccorottweiler.hu/mh-egy-leiras/
Ezt a sok ismeretet, hogyan ültethetjük át a gyakorlatba? Más szemmel nézzük a kutyát és valódi tudás birtokában megleljük a megoldást és nem agyon ijesztjük a tulajdonosokat a gyilkos rottweiler képével, no meg nem nézünk egy kutyára megvetően, ha valami gondja támad a környezet ingereivel avagy tárgyakkal.
Pl. Amikor egy bizonyos tárgytól tart a kölyök, növendék kutya és láthatóan megijed. Nincs más dolgunk, mint elkezdjük hozzászoktatni úgy, hogy a környezetet alakítjuk ideálisabbá, nem elszenvedjük, de irányítjuk az eseményeket. Arra törekszünk, hogy a kutya ne ijedhessen meg. Elöszőr nagyot kerülünk a tudott "félelmetes" tárgytól, ha nincsen reakció közelebb kerülünk, majd még közelebb, majd mellette megyünk el. Az is megoldás, hogy egy szeretett személy áll a tárgy mellett (takarva azt valamelyest) és úgy haladunk el néhány alkalommal. Nem állunk meg, de tovább megyünk vissza fordulunk és úgy üdvözöljük a kedvelt személyt. (nem egy nap alatt végig csinálva mindent, de módszeresen egy-egy szakaszon túl jutva- figyelve a kutyát. Nem sajnálva, nem rángatva, de nyugodtan, céltudatosan vezetve a kutyát. Nem tilos játékkal átvezetni azon a szakaszon. Ez volt amit én egy konkrét esetben fogalmaztam meg mit is lehet tenni, mit tartalmaznak az általános tanácsok.
Hogyan ültessük át a saját gyakorlatunkba a "tudományt" -ajánlottam a témát egy linkkel
https://www.facebook.com/photo/?fbid=674456120741995&set=a.542408313946777
A deszenzitizáció, azaz egyszerűen mondva fokozatos szoktatás azt jelenti, hogy bár lehet, hogy az adott inger (pl. karomvágó olló, másik kutya, roller) akár ijesztő a kutya számára, azzal stressz szint alatti️ ingerintenzitáson ismertetjük, a kutya saját tempójában.
A félelem nagyon sok problémát okoz kutyákkal kapcsolatban, különböző szempontból. Ott van például az agresszió a gazdával, vagy idegenekkel szemben, a gyerekek biztonsága, de állatjóléti szempontból sem elhanyagolható, hiszen a folyamatos stressz, félelem és a szorongás megrövidíti az állat életét. Az nem kérdés, hogy az emberek szeretnek félni, ijedezni. Keresik az ijesztő dolgokat: horrorfilmeket néznek, menekülőszobákba járnak, extrém sportokat űznek stb. Egy külön cikket érdemelne, hogy voltaképpen miért van ez, egy dolog mindenesetre biztos: az állatokra mindez nem igaz. Az állatok nem szeretnek és nem akarnak félni.
Karakter tesztek
Alkalmassági, viselkedési karaktertesztek a kynológiában azt hivatottak elősegíteni, hogy a tenyész-, szolgálati, sport-, munka- és vadászkutyák szelekciója minél hatékonyabban szolgálja az adott célkitűzéseket. Az erre irányuló próbálkozások régmúlt időkre tekintenek vissza.
Az első próbálkozást (Hutchison, 1934) azonban egészen a 80-as évekig hosszú szünet követte. Ekkortól viszont többen is sikerrel dolgoztak ki különféle teszteket (Bodingbauer, 1980; Goddard/Beilharz, 1982/83; Seiferleund Leonhardt, 1984; Wilsson/Sundgren, 1997; Slabbert/ Odendaal, 1999; Bradshaw/-Goodwin, 1999; Rüfenacht, 2002; Svartberg/Forkman, 2002; Saetre, 2005; Jones/Gosling, 2005). Ezek a tesztelési lehetőségek a mai napig jól használhatók, és kivétel nélkül arra irányulnak, hogy lehetőleg nagy pontossággal felmérhető és meghatározható legyen, hogy az adott kutya egy-egy előre meghatározott használati célnak megfelel vagy nem felel meg.
Videó egy karakter tesztről. Kacsa vadász retriver.
A gazda mellett két bíró hölgy látszik. Ők értékelik a
kutyát. Ez egy valós teszt, ahol felmérik a kutya természetét, pontokkal és
szöveggel értékelnek. Amit fontos látni, hogy nem hagyják benne kutyát a
kellemetlen szituációban, de nem is oldják meg helyette a helyzetet. Arra
kíváncsiak, hogy az adott helyen, tárgynál mennyi idő alatt oldódik a kutya és
hogyan lép át a helyzeten. Ezt fiatal korban (egy év felett) és fiatal felnőtt
korban lehet elvégezni 2 éves-ig. Aztán amikor meg van a kutya teljes körű
felmérése, tudnak javaslatot tenni a hosszú távú nevelésre, kiképzésre.
Ez az írás egy látszólag jelentéktelen probléma megoldására született, ami azért vált problémává, mert a rottweilertől elvárás, hogy kivételesen bátor és tettre kész kutya legyen. Kölyök korba bekerül egy nagyvárosba és ott "magától" mindent tudnia kellene, hogy ne nézzenek rá sanda szemekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése