Gyerek és a rottweiler

Mottó: A kutya nem játékszer, de jókat lehet játszani vele!Többször írtam erről, de rendre előbukkan a kérdés , hogy rottweiler való e gyerek mellé. Természetesen való, de néhány szabály betartásával. Az első és legfontosabb, hogy kutyát, nem a gyereknek veszünk, hogy ő majd gondozza, neveli!  Ez bizony a felnőtt családtagokra vár. Utópisztikus elképzelés, hogy a gyerek, aki maga is nevelésre szorul, felelős gazdi tud lenni! Önmagát se tudja felnevelni, miként is birkózna meg a kutya nevelésével? Fokozottan így van ez egy nagytestű kutyánál , de a kistestűek sem kivételek ez alól. A rottweiler se különleges eset, de egy nagy , erős őrző-védő fajta nem gyerekjáték!

No, de csapjunk bele, néhány gondolat, példa, a gyerek és a rottweiler kapcsolatáról. Személyes példával kezdem. Nálunk adott egy élethelyzet , azt fogom bemutatni elsőre. Tévedés azt hinni, hogy mindenki úgy születik, hogy szereti a kutyát és felhőtlenül boldog a társaságában. Az sem igaz, hogy minden kutya szereti a gyerekeket, sőt gyerekszerető fajták sem léteznek. Minden kutya és minden gyerek egyéniség. A kutyának, a gyereknek, esélyt kell adni az ismerkedésre , "valakinek" be kell mutatni őket egymásnak. Ideális esetben egy gyakorlott felnőtt teszi ezt meg.
Most a lenti két  példában én vagyok ez a koordinátor. Az alábbi két videón  Kende unokánk 8 éves, nem nagy kutyarajongó születésétől kezdve. Nem velünk élt így ritkán találkozott kutyával. Majd haza költöztek. Nálunk kötelező kutyássá válni, de nem erőltettük rá, tudomásul vettük az ő igényeit. Szépen fokozatosan szoktattuk hozzá a kutyákhoz, mindig igazodva az ő tempójához. Ugyan így tettünk a  kutyákkal is. Egyikőjüket sem erőltettük a másikra. Addig voltak együtt, amíg mindenki jól érezte magát. Tehettük ezt azért, mert a környezetünk úgy van kialakítva, hogy mindenkinek van tere, van elvonulási lehetősége.
Ezeken a videókon már a magabiztos, kutyaszerető Kendét láthatjuk. Ennek ellenére ott vagyok mindig a közös játékuk közben. Figyelek, beavatkozom, ha kell! Hamar megértik a kiskutyáink, hogy a gyerek nem játékszer!  A gyereknek meg azt kell megtanulni, hogy nem futkározhat, ugrálhat, sikongathat a kiskutya közelében. Más játékot kell játszani, pl. labdát dobálhat nekik, vagy jutalomfalattal kötheti le a figyelmüket. Fontos! Nem kell felpörgetni a kis kutyát játékkal, de inkább lassítani célszerű a gyerek társaságában.

Kölyök kutyának sétákkal, szabad rohangálással kutyatársaságban lehet és kell a feles energiáit levezetni, nem a gyerekkel való futkározásban! Ez  a futkározás kényelmesnek tűnik, mert lefárad a kutya, ám ez csak látszólag jó játék. Nem attól érzi igazán jól magát a kutya, ha megpróbáljuk szórakoztatni a saját igényeink szerint. Sok ember képzeli azt, hogy a kutya felhúzható és kikapcsolható igény szerint, neki kötelessége jól viselkedni! NEM így van!  Amikor megtanítjuk egy hibás viselkedésre, ugyan annyi idő átnevelni egy jóra! Ráadásul a kutya hamar lenövi a gyereket, úgy fizikailag, mint fejlődési ütemében. Akkor szembesülhetünk vele, hogy fellöki, figyelmen kívül hagyja, nem tiszteli eléggé a gyereket és ez akár balesetekhez is vezethet. Gondolkozzunk előre ! 
Lássunk  konkrét példákat,, mit játszhat a gyerek és a kutya. Kende és a kölykök.  Sok-sok plüss tettem ki, ami érdekes és cipelni való, arra tereltem a kiskutyák figyelmét. A gyerek nem önmagát kínálja fel játékként! Közös játék a cél, ahol a kölyök is és a gyerek is tanul! Megtanulják, hogy nem egymás játékszerei, de ha együtt vannak, kölcsönösen figyelnek egymásra! Sem a gyerek, sem a kutya nem tudhatja, mi lenne a jó megoldás. Meg kell tanítani nekik!  Persze itt is kell egy irányító, ez én vagyok, még ha nem is látszom a videón .


Kende a kamasz kutyákkal. Amikor a kutyák kergették volna megállt, adott nekik jutalomfalatot. A túlzott érdeklődésből elhívtam a kutyákat én is falatot adtam, vagy rátereltük a figyelmüket az evésre, a tálban levő tápra.

Gerda unokám öt évvel fiatalabb Kendénél, ő születésétől kutyaszerető, kutyákkal is nőtt fel. Ennek ellenére, ő sem tud mit kezdeni a helyzettel EGYEDÜL. Dorka, a nővére, már "profi" kutyás, ő jó mintát ad, de kell a felnőtt segítség itt is. Most Viktor fiam, a koordinátor- apa tudja- rá hallgat mindenki. Megtanítja Gerdának, hogy  üljön le, legyen nyugodt a kiskutya közelében.  A harapdálás , az érdeklődés, a puha játékokkal való huzakodásban csillapodhat le, tanulja Gerda, és Kelly kutya is. 


Számtalan élet adta lehetőség, megoldás, amit mindenkinek magának kell megoldania. Bizony fel kell készülni erre! Senki ne várja, hogy majd a kölyök kutya tanítás és irányítás nélkül tudni fogja és hibátlan kutyává cseperedik! A kölyök kor az alapozás , amit itt elmulasztunk, az később sokszorosan visszaüt. 
Mi van akkor, ha a kutya előbb volt, mint a gyerek? 
Picit egyszerűbb dolgunk van, ha jól nevelt, jól szocializált kutyának mutatjuk be a gyereket. Meg kell őket ismertetni egymással és először a kutyának, majd a gyereknek is meg kell tanítani mit várunk tőle.  Kicsi gyerek nem maradhat felügyelet nélkül a kutyával! Rövid időre sem! Mindig kell a kontrol, a figyelő szem!
Legyen erre is néhány példa. Lucifer és Norbika. Lucifer kiskamasz volt, amikor Norbika megszületett. Apa gazdi feladata volt kormányozni a kutyát és remekül sikerült az összeszoktatás. 



Bosko felnőtt kutya volt, amikor Zsófi megszületett, ők így ismerkedtek, Anya gazdi irányításával .



Majd szépen sorban , a testvérek is. 
Zsófi maradt az örök kedvenc. 


Vagy egy másik példa az ismerkedésre. Héra gazdája, Erika volt aki irányította az eseményeket.

Számtalan példát említhetnék még, sok videót ide tehetnék, de a titok nyitja nem más, mint a jól nevelt kutya, kiegyensúlyozott, nyugodt gazdi, jól irányított, kutya és gyerek!

Egyébként a kutyanevelés nagyon hasonlít a gyerekneveléshez , viszont a kutya nagy előnye, hogy soha nem beszél vissza!  A dac korszaka is nyúlfarknyi a gyerekéhez képest .

Nincsenek megjegyzések: