A kölykök az alomban természetes
módon "játsszák" a harci játékokat. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan
teszik. Mennyire akarja birtokolni a zsákmányt, mennyire erős a késztetés
benne, hogy megtartsa és megszerezze. Küzd, akar, vagy hamar átengedi? Sokat elárul a kutya
temperamentumáról, kitartásáról, na meg a domináns viselkedés jelei már itt
felfedezhetők. Két testvér Cintarella és Churchill.
Vajon ki az erősebb? Nem csak fizikai, de mentális, belső erőre gondolok.
Teszek ide egy általános leírást, ami a csoportos őrző-védőkön zajlik.
A gazda egy helyben áll, és a segéd dolgozik a kutyával. Úgy
kell dolgoznia, hogy a póráz távolságon belül maradva, jobbra, vagy balra is
eltudja, vezetni a kutyát, ha az fogja a zsákmányt. ( rongyot , bőrt, hurkát, )Az
egész tréning lényege, a zsákmány megszerzéséért való „harc”, azaz harci játék,
erre szeretné a segéd rávenni a kutyát! Amikor a kutya kerülő magatartást mutat, abba kell hagyni a
munkát. Nem foroghatnak körbe! Az is elkerülés, ha a zsákmány birtokolva,
rohanna el, menekítené a zsákmányát.
A segéd feladata rávenni a kutyát, hogy a
kívánt viselkedést mutassa a kutya. A gazda csak biztat, stabilan áll. Fontos, hogy a kezdő, de a feladatot nem értő kutya, ne
tudjon sérülést okozni a segédnek, ezért is áll stabilan a gazda. Nem kell
rádobni, rátukmálni a kutyát a segédre!
Amikor a kutya jól és erősen fogja a rongyot, bőrt, akkor
váltunk hurkára vagy harapó párnára-ezt mindig a kutya fogáserőssége, fizikai
képessége határozza meg. A magabiztos, az őrző-védő munkához jó ösztönkészlettel
rendelkező kutyának a fogása erős, stabil. Korának megfelelő terhelésre
(fenyegetésre) sem bizonytalanodik el, ezért hamar hurkát vagy harapó párnát
foghat. Persze ehhez olyan a felépítés is kell, azaz egészséges test,
erős arcorri rész=fang, száj, jól beágyazott maradandó fogakkal. Így nem okoz negatív
élményt neki, hogy teli szájjal valamit fogni kell.
Elengedhetetlen, hogy ne zavarja az emberrel való harc,
küzdelem, jelleménél fogva ő egy magabiztos, bátor, tettre kész kutya legyen!
Legyen belső késztetése, motivációja is arra, hogy akarja birtokolni a
zsákmányt, ezért a zsákmányért küzdeni is hajlandó legyen!
Kezdetben a harapó párnára kötünk egy madzagot és
stabil fogáskor kicsúsztatjuk a kezünkből és húzom, vonom játékba kezdünk. A
húzom-vonom játék is, a harc imitálása, csak önbizalom erősítőként, távolabb
kerülünk a kutyától. A végén mielőtt a fiatal kutya feladná a küzdelmet,
odaadjuk neki, övé lehet a zsákmány, futhat vele egy kört, vagy nyugodt
fogással birtokolhatja. Addig tarthatja, ameddig szeretné, de végig
stabilan kell fognia. Nem rágcsálhatja, csipkedheti.
Van olyan kutya, aki kevésbé magabiztos, többnyire kerülő magatartást mutat, nem akar harcolni a zsákmányért. Az ember fenyegető, mozdulatára ijedséget, meghátrálást mutat. Őket is fel lehet hozni egy bizonyos szintre, de csak fokozatosan, óvatosan terhelve, ezért velük a haladás lassú. Sokáig csak fejlesztik, rongyot, hurkát kap hosszú madzagon, hogy messze kerülve az embertől merje birtokolni a zsákmányt. Vagy egyáltalán mozduljon rá a felkínált zsákmányra! Hetek, hónapok telhetnek így el, mire a kutya viszonylag jó munkát mutat. Az ilyen kutyák később is hosszú, türelmes fejlesztésre, szoktatásra szorulnak, minden újabb gyakorlatnál. Komoly szintű vizsga, verseny nem az ő műfajuk.