Kényszerített eresztés

Kényszerített eresztés- ami nálam kiveri a biztosítékot, a kezdő fiatal kutyáknál! Részben a szemlélet káros, amiért ezt tanácsolják, mert elbizonytalanítják a kezdő gazdákat. Azt hitetik el velük, hogy micsoda nagy baj lesz később, ha most nem ereszt"! A másik ok legalább ilyen káros, mert azonnal a kényszer, az erő demonstrálás jut eszükbe, erre a módszerre tanítanak mindenkit! 
Nagy baj még, hogy azt sem veszik észre, hogy a lefojtástól, a kényszerítéstől csak ideges lesz a kutya, még jobban akarja a zsákmányt! "Harcolni" fog érte,  birtokolni akarja a meg szerzett zsákmányt, ha ez az ösztön, erős! Hiszen a vadászás, élelemszerzés ősi ösztönkörét használjuk fel a tanítás során.
Az erős ösztön, a belső késztetés kell, hasznos, hiszen csak azzal együtt képezhető ki a kutya, minden körülmények között működő, stabil őrző-védő munkára, annak hiányában csak bohóc mutatvány az egész ágazat bemutatása, ami a pontszámokon is látszani fog. Húszon éve megtanultuk már, hogy van jobb módszer az eresztésre. 
Én azt gondolom, hogy ennyi év alatt már mindenki érti a különbséget, de nem, a korszerű kiképzési módszerek lassan érnek el a kutyásokhoz. Az információk, a szakmai dolgok nem jutnak el a megfelelő helyre, valahol megakadnak. A fiatal, kezdő kutyánál a stabil fogásnak kell örülni és nem arra koncentrálni, mi lesz később! Még nem tanulta meg az ereszd vezényszót, azt előbb meg kell tanítani neki! Nem kényszerrel, mert az ideges, mérges kutya, aki ellenségnek tekinti a védőfelszerelésben megjelenő embert nem kívánatos a civil, sport kutyázásban. 
Egy kölyök, növendék, fiatal kutyától hiba felnőttkori viselkedést várni, továbbá hiba egy sémára dolgozva a kutyát megfeleltetni a módszernek! A kutyát figyelembe véve kell kiválasztani a módszert, az adott kutyához, az adott helyzetben! 
Itt nem jó a módszer a kényszerített eresztés, az csak olaj a tűzre ! Miért nem jó? Mi a hatása? Ez:Ideges, mérges kutya, aki ellenségnek tekinti a védőfelszerelésben megjelenő embert. Megharcol vele. A morgása fenyegető, pont mintha egy másik kutyával  harcolna. A gazdi utolsó mondataira érdemes figyelni! "Tiszta vérbe vannak a szemei."

Nem szabad, hogy a kutya ennyire felhergelje magát, túlságosan elfárad agyilag  ezért fullad ki idő előtt, ezért nem lesz biztos és szép az eresztése és tuti nem lesz nyugodt az őrzése! Mennyivel jobb ezt látni!

Legyen itt két másik kutya példának Ingrid


 
Az elcserélés, a feladat ésszel történő tanítása, a korszerű, etológia kutatásait követő módszer, pozitív megerősítésen alapuló, a mai kiképzési metodika. LÁSD! 
Én is tudok morogni! Nem kell rémképeket látni a kutya morgásakor. A fiatalkori természetesen megjelenő védőösztön, harcra való képesség, nem lesz kezelhetetlen agresszió, ha kézben tartod, irányítod a kutyát!

Helyes módon kell tanítani, fegyelmezni, alárendelni-DE NEM LETÖRNI, MEGTÖRNI kell, nincs is szükség rá, hogy félelemben tartsd! Vívd ki a tiszteletét, ne az erődet demonstráld, inkább  használd az eszed! Az ember a legokosabb csúcsragadozó, mindenféleképpen kutya vezetője, kérdés se lehet, hogy dominál a kutya felett! Egy barátod lesz így, nem egy ellenséged, aki alig várja, hogy törlesszen a sok durvaságért. Az elmúlt éveket emlegettem az írás elején. Ide teszek két videót a múltból, mire is gondolok.
Kiképzésvezetői és segéd tanfolyam 1989. Dokk Koc-ka, Bruno, 20 hónapos kan Segéd: Benke András, segítő: Vörös Lajos eszközök: két póráz, szöges nyakörv.



Dokk Koc-Ka és Zsuzsa, akihez néhány hónapja került a kutya, nem ő nevelte fel. Aki részt vett az egyhetes tanfolyamon. Ott a fenti videón látott módszert oktatták, amikor nem eresztett a kutya. Lent Kiképzésvezetői és segéd tanfolyam 1989 rottweileres hétvégéje. Két ADRK szakember ajánlása a lenti két videón, segéd: Martin Winkler, aki irányít:Wolfgang Gaa, tolmács: Szolnoki Béla. Nekem ez a tanításmód meggyőzőbb, nincs terror és durvaság benne.  Azt szeretem, amit közösen megtanulhatunk a kutyával, ami kínlódás, az számomra érdektelenné válik. Nincs az a vizsga, amiért kiszolgáltatnám a kutyám, hogy bárki kísérletezzen vele. A segítő jól jön, a hosszú póráz is, a baj az értelmetlen durvasággal, szadizmussal van, volt mindig.