Tárgyjelzés nyomkövető kutyáknak

Tárgy jelzés a nyomkövető kutyák számára  <<eredeti forrás a linken Gritty K9

Ismét sok kérdést kaptam ezzel a videóval kapcsolatban, és úgy gondoltam, jó ötlet lehet részletesebben elmagyarázni a folyamatot. Ez egy módja annak, hogy megtanítsunk egy tárgy jelzést a kutyák nyomkövetésénél. Nem használnám keresőkutyáknál, mivel állítólag konkrét célszagokat jeleznek, és teljes jelzésüket sokkal később tanítják ki a képzési folyamatban.

Nyomkövető kutyának minden olyan tárgyon jeleznie kell, ami emberi illatot tartalmaz a pályát bejáró személytől. Ez azt jelenti, hogy mindenféle tárgy lehet különböző méretű és anyagú. Normális esetben játékjutalmat is használunk a nyomkövető kutyáinknak, de ez a gyakorlat azoknak szól, akiknek a kutyájuk alacsony motivációval rendelkeznek a játékok iránt, vagy azoknak, akik játékukban konfliktusokkal küzdenek. 

Itt úgy használjuk az ételt, hogy egy kicsit nagyobb intenzitást keltsen, mint ha csak elejtenénk a darabokat. Fedőt használunk és alá tesszük a csemegét. A fedőt abba a pozícióba és távolságra helyezzük, amelyet később a pályán szeretnénk, ha a kutya jelezne. 

A kutya hamar megtudja, hogy a fedő alól jön a táplálék, ezért a kezeim helyett természetesen a fedőre kerül a fókusz.

A legfontosabb, hogy kezdetben igazán magas jutalomfrekvenciát használj. A kutyának ne legyen ideje felnézni az ismétlések között. Töltsd fel a fedőt egy új étellel, amíg a kutya még megeszi az első darabot. Ez a frekvencia magasabb intenzitást épít fel, ami egy kicsit kompenzálhatja azt az intenzitást, ami hiányzik abból, hogy nem használsz játékjutalmat.

Amikor a kutya pár másodpercig a fedőn tudja tartani a fókuszát, akkor inkább a fedőre vagy mellé kezdjük el dobni az ételt. Néha újra visszatérünk a fedő alá helyezéséhez.

Következő lépésben váltunk egy másik és kisebb tételre, például egy érmére. Az átmenet most már könnyű, mert a kutya jól koncentrál, és elvárja, hogy a tárgytól vagy azon kapjon jutalmat.

 Az utolsó lépés, hogy hozzáadunk egy rövid keresést és összekapcsoljuk a keresést a jelzéssel.

 Most már készen állunk, hogy használjuk a nyomkövetési tréningen.

https://www.facebook.com/share/v/16cNKimTcJ/

A kutya karektere

Rottweilerben a finneknek van karakter tesztjük, azt lefordítottam nehezen, meg volt másvalaki  által le fordított nagyon régről. https://siroccorottweiler.hu/finn-karakterteszt/

Itt a linken le van írva mennyi mindent kell figyelni, amikor a kutya jellemét, vérmérsékletét akarjuk értékelni. https://siroccorottweiler.hu/karakterteszt/

https://siroccorottweiler.hu/mh-egy-leiras/ 

Ezt a sok ismeretet, hogyan ültethetjük át a gyakorlatba? Más szemmel nézzük a kutyát és valódi tudás birtokában megleljük a megoldást és nem agyon ijesztjük a tulajdonosokat a gyilkos rottweiler képével, no meg nem nézünk egy kutyára megvetően, ha valami gondja támad a környezet ingereivel avagy tárgyakkal. 

Pl. Amikor egy bizonyos tárgytól tart a kölyök, növendék kutya és láthatóan megijed. Nincs más dolgunk, mint elkezdjük hozzászoktatni úgy, hogy a környezetet alakítjuk ideálisabbá, nem elszenvedjük, de irányítjuk az eseményeket. Arra törekszünk, hogy a kutya ne ijedhessen meg. Elöszőr nagyot kerülünk a tudott "félelmetes" tárgytól, ha nincsen reakció közelebb kerülünk, majd még közelebb, majd mellette megyünk el. Az is megoldás, hogy egy szeretett személy áll a tárgy mellett (takarva azt valamelyest) és úgy haladunk el néhány alkalommal. Nem állunk meg, de tovább megyünk vissza fordulunk és úgy üdvözöljük a kedvelt személyt. (nem egy nap alatt végig csinálva mindent, de módszeresen egy-egy szakaszon túl jutva- figyelve a kutyát. Nem sajnálva, nem rángatva, de nyugodtan, céltudatosan vezetve a kutyát. Nem tilos játékkal átvezetni azon a szakaszon. Ez volt amit én egy konkrét esetben fogalmaztam meg mit is lehet tenni, mit tartalmaznak az általános tanácsok. 

Hogyan ültessük át a saját gyakorlatunkba a "tudományt" -ajánlottam a témát egy linkkel 

https://www.facebook.com/photo/?fbid=674456120741995&set=a.542408313946777

Ebből röviden: „A menedzsment annyit jelent, hogy a környezetet próbáljuk úgy alakítani, hogy a nem kívánt viselkedés ne jelenhessen meg, a kutya nagyobb eséllyel tudjon jó döntést hozni. Véletlenül sem azt jelenti, hogy a szőnyeg alá söpörjük a problémát, csupán egy elengedhetetlen elemét biztosítjuk a sikeres és etikus(!) terápiának.”

Másik link 

A deszenzitizáció, azaz egyszerűen mondva fokozatos szoktatás azt jelenti, hogy bár lehet, hogy az adott inger (pl. karomvágó olló, másik kutya, roller) akár ijesztő a kutya számára, azzal stressz szint alatti️ ingerintenzitáson ismertetjük, a kutya saját tempójában.

 

Harmadik fontos link 

A félelem nagyon sok problémát okoz kutyákkal kapcsolatban, különböző szempontból. Ott van például az agresszió a gazdával, vagy idegenekkel szemben, a gyerekek biztonsága, de állatjóléti szempontból sem elhanyagolható, hiszen a folyamatos stressz, félelem és a szorongás megrövidíti az állat életét. Az nem kérdés, hogy az emberek szeretnek félni, ijedezni. Keresik az ijesztő dolgokat: horrorfilmeket néznek, menekülőszobákba járnak, extrém sportokat űznek stb. Egy külön cikket érdemelne, hogy voltaképpen miért van ez, egy dolog mindenesetre biztos: az állatokra mindez nem igaz. Az állatok nem szeretnek és nem akarnak félni.

Karakter tesztek 

Alkalmassági, viselkedési karaktertesztek a kynológiában azt hivatottak elősegíteni, hogy a tenyész-, szolgálati, sport-, munka- és vadászkutyák szelekciója minél hatékonyabban szolgálja az adott célkitűzéseket. Az erre irányuló próbálkozások régmúlt időkre tekintenek vissza. 

Az első próbálkozást (Hutchison, 1934) azonban egészen a 80-as évekig hosszú szünet követte. Ekkortól viszont többen is sikerrel dolgoztak ki különféle teszteket (Bodingbauer, 1980; Goddard/Beilharz, 1982/83; Seiferleund Leonhardt, 1984; Wilsson/Sundgren, 1997; Slabbert/ Odendaal, 1999; Bradshaw/-Goodwin, 1999; Rüfenacht, 2002; Svartberg/Forkman, 2002; Saetre, 2005; Jones/Gosling, 2005). Ezek a tesztelési lehetőségek a mai napig jól használhatók, és kivétel nélkül arra irányulnak, hogy lehetőleg nagy pontossággal felmérhető és meghatározható legyen, hogy az adott kutya egy-egy előre meghatározott használati célnak megfelel vagy nem felel meg.

Videó egy karakter tesztről. Kacsa vadász retriver. 

A gazda mellett két bíró hölgy látszik. Ők értékelik a kutyát. Ez egy valós teszt, ahol felmérik a kutya természetét, pontokkal és szöveggel értékelnek. Amit fontos látni, hogy nem hagyják benne kutyát a kellemetlen szituációban, de nem is oldják meg helyette a helyzetet. Arra kíváncsiak, hogy az adott helyen, tárgynál mennyi idő alatt oldódik a kutya és hogyan lép át a helyzeten. Ezt fiatal korban (egy év felett) és fiatal felnőtt korban lehet elvégezni 2 éves-ig. Aztán amikor meg van a kutya teljes körű felmérése, tudnak javaslatot tenni a hosszú távú nevelésre, kiképzésre.

Ez az írás egy látszólag jelentéktelen probléma megoldására született,  ami azért vált problémává, mert a rottweilertől elvárás, hogy kivételesen bátor és tettre kész kutya legyen. Kölyök korba bekerül egy nagyvárosba és ott "magától" mindent tudnia kellene, hogy ne nézzenek rá sanda szemekkel. 

Mondom és nem csinálja

Az emberi nyelvet tanítani kell! Pont úgy, mintha mi idegen nyelvet tanulnánk! A kutya képes megtanulni szavakat, de hosszú hónapok, rendszeres foglalkozás kell ehhez. Ám nem a beszéd, irányítja! Főleg nem kölyök korban, alig elválasztva a kutya családjától. Ezért a hármas egység kezdetben: Vezeted az orránál fogva, vagyis az ételszagával motiválod, kelted fel az érdeklődését, adod a testjeleket, hozzáérsz, mutatod, ránézel, ő visszanéz, és ehhez kapcsolódik a hang, nem a szöveg, de a hangsúly, ami fontos! Hogyan tanulunk idegen nyelvet? 

Többnyire rámutatunk egy tárgyra és mondjuk a szót, vagy az adott cselekvéshez kapcsoljuk a szót. Majd ismételjük, memorizáljuk, majd ismételjük és memorizáljuk. Egészen addig, amíg gondolkozás nélkül, reflexszerűen jön az idegen szó is, a tárgynál, a cselekvésnél. A KUTYÁNÁL UGYAN ÍGY TANÍTJUK A SZAVAKAT!

Megmutatjuk a helyes pozíciót, pontosan ugyan azt ismételjük, amíg reflexszerűvé nem válik a cselekvés. NAGY különbség, hogy az embernél van hosszú távú emlékezet, a kutyánál viszont nincs!  Így nem a gondolat, de a reflex vezeti! Ezért kell mindent úgy csinálni, egyformán és pontosan, hogy reflex szerűvé váljon a cselekvés. Majd az adott pozícióhoz egy szót is kapcsolunk hogy arra a  hangra, azaz vezényszóra mindig azt a cselekvést hívjuk elő! Az időben adott jutalom, ami rögzíti az adott cselekvéshez a szót is!  A feltételes reflex csak így tud kialakulni!

A szózuhatagból a kutya semmit nem ért! Ezért felesleges folyamatosan mondogatni a vezényszavakat és sürgetni, vagy biztatni a kutyát a feladat végrehajtására. Én a legelején nem is használok semmilyen szót, csak rádicsérek a kutya ösztönös tevékenységére, amit motivációval, a falat mozgatásával érek el! Nekem ez természetes módon megy, hiszen jól ismerem a kutyákat, tudom mire hogyan reagálnak.

Példaként a labda visszahozását említhetem. Apróságnak tűnik, de a titok a részletekben rejlik.
Amikor eldobom, a labdát a kutya akkor fogja felém hozni, ha elfordulok, és más irányba mozdulok! Hiszen szoros a kapcsolatunk és követni akar egyrészt, másrészt azt látja, hogy nem veszélyeztetem az ő zsákmányát! Indul, felém jól van okos vagy, mondom elégedett hangsúllyal, és amikor odaér ismét dicsérem. Örülök, hogy a szájában a labda, tárgy, nem akarom eresztetni! Azt később tanítom. Majd ha 20-ból 20-szor mindig visszahozza, akkor kap az egészhez vezényszót. Akkor tanuljuk az egész játékhoz a szavakat, hogy a majdani kiképzés kezdetére az is rögződjön!  Minden gyakorlatnál, tanulandó feladatnál így teszek!

Vagy említhetjük a behívást is. Nem felé megyek, de távolodok tőle, ha azt szeretném, engem kövessen, azaz jöjjön oda hozzám. Hiszen a mama kutya nem hívással veszi rá a követésre, hanem azzal, hogy irányt mutatva neki elindul határozottan a cél felé. A kölyök meg követi. A követés ösztöne erősebb, mint parancsszavakra hallgatva engedelmeskedni! 

Miért írtam ezt le?

Az utóbbi években nagyon sok film, TV műsor foglalkozik a kutyaneveléssel, a kutya viselkedészavarának helyrehozásával. Általánosnak mondható, hogy a legtöbb baj, viselkedészavar, a helytelen nevelésből fakad. Mitől lesz helytelen egy nevelés? Attól, hogy a kutyáról, mint állatról sokszor gondolnak mást az emberek, mint ami a valóság. Túl sok emberi tulajdonsággal ruházzák fel őket, kölyökkutyákról azt képzelik olyanok, mint a gyerekek. Beszélnek hozzá, megmondják, hogyan viselkedjen és akkor azt tudni is fogja. 

Megtévesztő, hogy a kölyökkutya figyelmes, érdeklődő és látszólag azonnal végrehajt dolgokat, amit mondunk neki. Azaz, képes végrehajtani valamit, amit kitartóan ismételgetünk. Ez még nem a "megtanult" viselkedés, amit minden helyzetben és azonnal végre fog hajtani, ha beszélünk hozzá. A kutya nem szóból ért, más nyelven kommunikál és másként tanul.  2011.11.21.